Táncházas dalok

Elindulék szőrt gyűjtni
Szederinda rinda.
Elindulék szőrt gyűjtni
Szederinda rinda.

Hát a szőrrel mit csinálsz?
Szederinda rinda.
Hát a szőrrel mit csinálsz?
Szederinda rinda.

Szitát kötök belőle
Szederinda rinda.
Szitát kötök belőle
Szederinda rinda.

Hát szitával mit csinálsz?
Szederinda rinda.
Hát szitával mit csinálsz?
Szederinda rinda.

Lisztet szitálgatok véle
Szederinda rinda.
Lisztet szitálgatok véle
Szederinda rinda.

Hát a liszttel mit csinálsz?
Szederinda rinda.
Hát a liszttel mit csinálsz?
Szederinda rinda.

Málét főzök belőle
Szederinda rinda.
Málét főzök belőle
Szederinda rinda.

Hát máléval mit csinálsz?
Szederinda rinda.
Hát máléval mit csinálsz?
Szederinda rinda.

Szeretőt fogadok véle
Szederinda rinda.
Szeretőt fogadok véle
Szederinda rinda.

Szeretővel mit csinálsz?
Szederinda rinda.
Szeretővel mit csinálsz?
Szederinda rinda.

Nappal véle kaszálgatok
Szederinda rinda.
Éjjel véle hálogatok
Szederinda rinda.

Kicsi csillag, jaj de rég, hogy vándorolsz,
Nem láttad-e a babámat valahol?
Mondd meg nékem, ha láttad es, ha nem es,
Hogy ne fájjon az én szívem azétt es.

Kicsi csillag, ha leesik elterül,
Az én rózsám ahol lát es elkerül.
Ne kerűlj el édes-kedves galambom,
Mer én néked rosszadat nem akarom.

Kicsi csillag jaj be rég, hogy vándorolsz,
Nem láttad-e a szeretőm valahol?
Láttam bíz én a domokosi csárdába,
Piros bort iszik egy ódalszobába.

Verd meg Isten ki a gőzöst csinálta,
De még jobban ki aztot feltalálta.
Elviszik a székely fi út messzire,
Románia savanyú kenyerire.

Kicsi csillag, ej be rég, hogy vándorolsz,
Nem láttad-e a juhaimot valahol?
Láttam biz én Kurtapatak fejibe,
A kút mellé le voltak telepedve.

Száraz fából könnyű hídat csinálni,
Ej, de bajos szeretőre találni.
Találtam én szeretőre, de jóra,
Ki elviszen a bánatos hajóra.

Én Istenem adj erőt a lovamnak,
Hogy kerejsek más szeretőt magamnak,
Mert aki volt el kell aztot feledni,
Mert az anyja nem engedte szeretni.

Új korában repedjen meg a csizmám,
Ha én többet járok a babám után.
Eddig es csak azétt jártam utána,
Csalfa szeme csalogatott utána.

Naskalaton esik az eső,
Jaj, Istenem, nem lesz jó idő!
Elsárosodik a topánkám,
Megver érte az édesanyám.

Erre gyere, erre nincsen sár,
A kapumon semmi féle zár.
Az ajtómon fából a kilincs,
Az ágyamban még csak szalma sincs.

Szalma volna, de ha párna nincs.
Párna volna, de ha cserge nincs.
Cserge volna, de szerető nincs,
Így hát akkor tyuhaj semmi sincs. /semmiféle sincs

Erre gyere, erre nincsen sár
A kapumon nincsen semmi zár.
Az ajtómon fából a kilincs,
Jaj Istenem, még szeretőm sincs.

Volt szeretőm, volt még három is:
Szőke, barna, de még csinos is.
Mind a három szeretőt talált,
Jaj Istenem, hogy éljek tovább?

Komámasszony pendelye – Hendrendrendrendre,
A kertre van terítve – Hendrendrendrendre,
Komámuram őrizte – Hendrendrendrendre
Hogy a szél el ne vigye – Hendrendrendrendre.

Két pityóka kezembe – Hendrendrendrendre,
Harmadik a zsebembe – Hendrendrendrendre,
Mert mi aztán szeretjük – Hendrendrendrendre,
Sülve, főve megegyük, – Hendrendrendrendre,

Fehér fuszulyka virág
Ne jöjj hozzám napvilág
Gyere jöste sötétbe
Hadd üljek az ölödbe.
Gyere jöste sötétbe
Hadd üljek az ölödbe.

Nem ülök én sokáig
Csak tizenkét óráig
Az a tizenkét óra
Annyi, mint egy félóra.
jAz a tizenkét óra
Annyi, mint egy félóra.

Népdalok

A horgosi csárda ki van festve,
Oda jár a cimbalmos a cimbalmával cimbalmozni, minden este.
Kocsmárosné azt hiszi, hogy a lányát elveszi, egy valaki.

A horgosi csárda ki van festve.
Oda jár a hegedűs a hegedűvel hegedűzni minden este.
Kocsmárosné azt hiszi, hogy a lányát elveszi, egy valaki.

A horgosi csárda ki van festve.
Oda jár a furulyás a furulyával furulyázni minden este.
Kocsmárosné azt hiszi, hogy a lányát elveszi, egy valaki.

A horgosi csárda ki van festve.
Odajár a nagybőgős a nagybőgővel nagybőgőzni minden este.
Kocsmárosné azt hiszi, hogy a lányát elveszi egy valaki.

A horgosi csárda ki van festve.
Odajár a klárnétás a klárnétjával klárnétozni minden este.
Kocsmárosné azt hiszi, hogy a lányát elveszi egy valaki.

Már minálunk babám,már minálunk babám az jött a szokásba,
hogy nem szedik a meggyet, nem szedik a meggyet fedeles kosárba.
Felmegy a legény a fára, a meggyfa tetejére,
lerázza a meggyet, Te meg babám szedjed a rózsás kötényedbe!

Már minálunk babám,már minálunk babám az jött a szokásba,
hogy nem szedik a makkot, nem szedik a makkot fedeles kosárba.
Felmegy a legény a fára,a makkfa tetejére,
lerázza a makkot, te meg babám babám kapkodd a rózsás kötényedbe!

Már minálunk babám,már minálunk babám az jött a szokásba,
hogy nem szedik a meggyet-makkot, nem szedik a meggyet-makkot fedeles kosárba.
Felmegy a legény a fára,a megyfa-makkfa tetejére,
lerázza a meggyet-makkot, Te meg babám szedjed-kapkodd,a rózsás kötényedbe!

Már minálunk babám, már minálunk babám, az jött a szokásba,
hogy nem szedik az ananászt, nem szedik az ananászt fedeles kosárba.
Felmegy a legény a fára, az ananászfa tetejére,
lerázza az ananászt, te meg babám kaparászd a rózsás kötényedbe!

Már minálunk babám, márminálunk babám az jött a szokásba,
hogy nem szedik a sóskát, nem szedik a sóskát fedeles kosárba.
Kimegy a leány a rétre, a sóska föld közepébe,
leszedi a sóskát, öleli a Jóskát a rózsás kötényébe!

Már minálunk babám, már minálunk babám az jött a szokásba,
Nem szedik a meggyet, nem szedik a meggyet fedeles kosárba.
Felmegy a leány a fára, a meggyfa tetejére,
Alánéz a legény, majd’ megvakul szegény, mind a két szemére!

Már minálunk babám. már minálunk babám az jött a szokásba,
Nem táncol a legény, nem táncol a leány véle a csárdába’.
Alacsony a csárda, a mestergerendája,
Föléri a babám, föléri a babám rózsás bokrétája.

Kis kece lányom fehérbe vagyon,
fehér a rózsa, kezébe vagyon.
Mondom-mondom fordulj ide
mátkám-asszony,
mondom-mondom fordulj ide
mátkám-asszony!

Citrusi menta, kajtali rózsa
elmennék táncba, ha szép lány volna
Mondom-mondom fordulj ide
mátkám-asszony,
mondom-mondom fordulj ide
mátkám-asszony!

A szántói híres utca
cimbalommal van kirakva.
Ha még egyszer végigmegyek rajta
nótát ver a csizmám sarka.

Erre gyere, ne menj arra,
Jobb út van erre, mint arra.
Erre gyere szívem Mariskája,
Adj egy csókot utoljára.

Páros csókot nem adhatok,
Nem a te szeretőd vagyok,
Páros csókot csakis annak adok,
Kinek a babája vagyok.

Csillagok, csillagok szépen ragyogjatok!
A szegénylegénynek utat mutassatok!
Mutassatok utat a szegénylegénynek:
nem találja házát a szeretőjének.

Istenem, Istenem, édes jó Istenem,
Mikor lesz énnékem szép szabad életem?
Akkor lesz énnékem szép szabad életem,
Mikor a babámat kedvemre ölelem.

Liba, liba, liba, apró pici liba,
Minek is mennék már én el a lagziba?
Minek is énnékem olyan lakodalom,
Akibe’ a babám maga a menyasszony.

Kiskalapom felakasztom a szegre,
Három évig nem teszem a fejemre.
Felveszem a köztársaság rezes csákóját,
Három évig, barna babám, annak viselem gondját.

Új a csizmám, el akarom viselni,
Sztalin Jóska nem akarja engedni.
Engedd, Jóska, nem a te pénzed állománya,
Székvárosi barna babám vette vásárfiába.

Hej, Dunáról fúj a szél,
szegény embert mindig ér,
Dunáról fúj a szél.
Ha Dunáról nem fújna,
ilyen hideg sem volna,
Dunáról fúj a szél.

Hej, Dunáról fúj a szél,
feküdj mellém, majd nem ér,
Dunáról fúj a szél.
Nem fekszem én kend mellé,
úgy sem leszek a kendé,
Dunáról fúj a szél.

Hej, Jancsika, Jancsika,
mért nem nőttél nagyobbra,
Dunáról fúj a szél.
Nőttél volna nagyobbra,
lettél volna katona,
Dunáról fúj a szél.

Cserkészdalok

||: Ég a város, ég a ház is,
Nem is egy ház, hanem száz is,
Tűz! Tűz! Tűz! Tűz!
Jaj, de messze a kanális. :||

Ez itt egy rénszarvas kedvenc itala a szörp, Ez itt egy rénszarvas kedvenc itala a szörp Énekeld dejó dejó dejó dejó dejó dejó de jó dejó dejó dejó dejó dejó Egy hétfő délután túl sok szörpöt megívott Egy hétfő déluátn túl sok szörpöt megivott Ekkora nagy hasa lett és nehezen ment a piruett Énekeld dejó dejó dejó dejó dejó dejó de jó dejó dejó dejó dejó dejó

Egy elefánt- mutogatjuk az ormányát
Sétafikál-, sétálgatunk
A fák alatt – lombkoronákat mutogatunk
De csak lassacskán – mutatjuk a kezünkkel, hogy lassíts
Ott csücsül a hátán – hátunkat paskoljuk
Egy pici papagáj- kezünkkel csőrt mutogatunk
Azt mondja : ikirikirikikiki
És tejet iszik rá- mutatjuk, ahogy megdöntjük a tejes bödönt

Minden következő versszakot másik magánhangzóval énekeljük végig.

Nád a házam teteje, teteje,
De rászállott a cinege, cinege.
Hess le róla cinege, cinege,
De leszakad a teteje, teteje.

Ha leszakad mi lesz vélem?
Sárga lábú cinege, cinege,
De hess le róla cinege, cinege,
Leszakad a teteje, teteje.

Ha leszakad mi lesz vélem?
Sárga lábú cinege, cinege,
De hess le róla cinege, cinege,
Leszakad a teteje, teteje.

Nád a házam teteje, teteje,
De rászállott a cinege, cinege.
Hess le róla cinege, cinege,
De leszakad a teteje, teteje.

Ha leszakad mi lesz vélem?
Sárga lábú cinege, cinege,
De hess le róla cinege, cinege,
Leszakad a teteje, teteje.

Ha leszakad mi lesz vélem?
Sárga lábú cinege, cinege,
De hess le róla cinege, cinege,
Leszakad a teteje, teteje.

elment a nyúl a bálba türüttütüttü

felkötötte nyakkendőjét türüttütüttü

felhúzta nyúlcipőjét türüttütüttü

de.

csak.

egy a lényeg egy a fontos.

az.

hogy.

ELMENT A NYÚL A BÁLBA TÜRÜTTÜTÜTTÜ…

Szellő zúg távol, alszik a tábor,
alszik a tábor, csak a tűz lángol,
rakd meg, rakd meg, cserkész pajtás azt a tüzet,
Isten tudja mikor látunk megint ilyet.

Szellőzúgásnak fárad a hangja,
kis falucskának szól a harangja.
Hallga, hallga, szól a harang, bim-bim, bim-bam,
Lelkünk mélyén kél a visszhang, bim-bam, bim-bam.

A dal eredeti szövege:

Kis kece lányom fehérbe’ vagyon,
Fehér a rózsa, kezébe’ vagyon.
Mondom-mondom, fordulj ide, mátkám asszony,
Mondom-mondom, fordulj ide, mátkám asszony.

Citrusi menta, kajtali rózsa,
Elmennék táncba, ha szép lány volna.
Mondom-mondom, fordulj ide, mátkám asszony,
Mondom-mondom, fordulj ide, mátkám asszony.